3 Rejtett Ok: Miért Takarták Le a Tévéket Ruhával az SZU-ban?

A Szovjetunió korszakában szinte minden otthonban egy különös, mégis megszokott „dekorációs” elem dominálta a nappalikat: a tévékészülék, amelyet gondosan egy terítő – legyen az kötött, csipkés vagy egyszerű szövet – borított. A a tévék letakarásának titokzatos okairól szóló teljes cikk a Liked.hu-n olvasható. Ez a jelenség ma már sokak számára furcsának tűnhet, hiszen a televíziók modern formája teljesen más státuszt képvisel. Akkoriban azonban mélyen gyökerező okai voltak ennek a széles körben elterjedt gyakorlatnak, amelyek túlmutattak az egyszerű esztétikán. A készülék letakarása nem csupán divat volt, hanem valós szükségleteket is kielégített, amelyek a korabeli gazdasági és társadalmi viszonyokból fakadtak.

Az egyik legfőbb ok a készülékek védelme volt a portól és a napfénytől, ami hozzájárult élettartamuk meghosszabbításához egy olyan korban, amikor az elektronikai cikkek rendkívül drágák és nehezen beszerezhetők voltak. Emellett a tévé a Szovjetunióban luxuscikknek számított, egyfajta státuszszimbólumnak, és a takaróval történő letakarás jelezte tulajdonosának gondosságát és a tárgy iránti tiszteletét. Sokan tartottak attól, hogy a nyitott képernyő mágnesként vonzza a port, ami károsíthatja az érzékeny belső alkatrészeket, így a terítő egyfajta védőpajzsként funkcionált. Ez a szokás tehát nem csupán esztétikai megfontolásokból, hanem praktikus és társadalmi okokból is gyökerezett a mindennapokban.