96 zsák ürülék a Holdon: Rejtélyes hagyaték az űrből?

Amikor 1969. július 20-án Neil Armstrong elkészítette az első fényképét, miután a Hold felszínére lépett, a felvételen véletlenül egy furcsa tárgy is szerepelt – egy fehér csomag, ami a szürke regoliton hevert. A az Apollo-küldetések hulladékáról szóló teljes cikk a Liked.hu-n olvasható. Ez a látszólag jelentéktelen részlet valójában az Apollo-program egyik legkevésbé ismert, mégis rendkívül fontos kihívására hívta fel a figyelmet. Az emberiség első holdra szállása, az Apollo 11 küldetés, nemcsak a tudományos felfedezésekről szólt, hanem a logisztikai és mérnöki bravúrról is, ami az űrben való túlélést lehetővé tette. Az űrhajósoknak minden egyes gramm súly számított, amit vissza kellett hozniuk a Földre, így számos tárgyat hátrahagytak a Holdon. De miért pont emberi ürüléket hagytak ott, és mi lett a sorsa ezeknek a különös „emlékeknek”?

Az Apollo-küldetések során az űrhajósoknak nemcsak a súlytalan környezettel és a rendkívüli körülményekkel kellett megbirkózniuk, hanem a mindennapi fiziológiai szükségleteik kezelésével is. A higiéniai és hulladékkezelési protokollok rendkívül szigorúak voltak, de a visszatérő út során minden extra tömeg komoly kockázatot jelentett az üzemanyag-felhasználás és a rakéta teljesítménye szempontjából. Emiatt döntöttek úgy, hogy a missziók során felgyülemlett, biológiai eredetű hulladékot, beleértve a 96 zsák emberi ürüléket is, a Hold felszínén hagyják. Ezek a csomagok ma is ott vannak, csendes tanúbizonyságként az emberiség úttörő lépéseiről a kozmoszban, és egyben felvetik a jövőbeli űrutazások hulladékkezelési problémáit is.