A kör 360 fokos titka: Miért nem 100, pedig logikusabb lenne?

Sokan felteszik a kérdést, miért éppen 360 fok egy kör, amikor a 100 fokos beosztás sokkal logikusabbnak tűnne a mai tizedesrendszerben gondolkodva. A a kör 360 fokos eredetéről szóló teljes cikk a Liked.hu-n olvasható. Valóban, a decimális rendszerhez szokott elménk számára a 100-as vagy akár 400-as (grad) beosztás sokkal intuitívabb lenne a szögmérésben. Azonban a 360 fokos rendszer gyökerei mélyen a történelemben, egészen az ókori civilizációkig nyúlnak vissza, ahol egészen más szempontok játszottak szerepet. A babiloniaiak, akik kiemelkedő csillagászok voltak, már évezredekkel ezelőtt alkalmazták ezt a felosztást a kalendáriumuk és az égi mozgások megfigyelésére. Számukra a 60-as számrendszer volt az alapvető, ami rendkívül sok oszthatósági lehetőséget kínált.

A 360-as szám rendkívül sok osztóval rendelkezik (pl. 1, 2, 3, 4, 5, 6, 8, 9, 10, 12), ami rendkívül praktikussá tette a különböző szögek és törtek pontos mérését. Ez különösen hasznos volt az égbolt megfigyelésénél, a naptárak készítésénél és a földrajzi távolságok meghatározásánál, ahol gyakran volt szükség a kör különböző arányos részeire. Bár voltak próbálkozások a metrikus rendszer bevezetésével együtt egy 100-as vagy 400-as alapú szögrendszer (grad) elterjesztésére, a 360 fokos rendszer stabilitása és beágyazottsága a tudományos és mérnöki gyakorlatba megkérdőjelezhetetlenné vált. Ez a történelmi örökség és matematikai praktikum magyarázza, miért maradt máig a 360 fok a kör standard mértékegysége világszerte, függetlenül attól, hogy mennyire tűnne logikusabbnak egy tizedes alapú alternatíva.