Elmebaj a tengeren: 19. századi világítótorony-őrök titka

A magányos tengeri élet, távol a civilizációtól, komoly pszichológiai kihívásokat tartogatott a 19. századi világítótorony-őrök számára. A világítótorony-őrök elmebajáról szóló teljes cikk a Liked.hu-n olvasható. A végtelen óceán és az állandóan ismétlődő feladatok, mint a lámpa tisztán tartása és az olaj utántöltése, sokaknál súlyos lelki problémákat okoztak. Ez a környezet gyakran vezetett klausztrofóbiához, hallucinációkhoz és paranoiahoz, melyek végül elméjük teljes összeomlásához vezethettek. A tenger zúgása, a viharok tombolása és a világ elszigeteltsége mind hozzájárultak a mentális állapot romlásához.

Számos történelmi beszámoló tanúskodik a világítótorony-őrök körében tapasztalt rejtélyes elmebajról, melyet 'világítótorony-őr őrületnek' is neveztek. Az akkori orvostudomány nem értette teljesen az elszigeteltség és a szenzoros depriváció hatásait az emberi pszichére, így a segítséget nyújtó kezelések hiányosak voltak. A monotonitás, a vitaminhiányos étrend és a társas interakciók teljes hiánya mind súlyosbította a helyzetet, elősegítve a mentális betegségek kialakulását. Ezek a tragikus sorsú őrök, akik a hajósok biztonságáért feleltek, gyakran saját elméjük börtönébe kerültek, miközben a fény továbbra is pislákolt a sötétben.