Kaszpi-tenger: Miért „tenger” és mi a déli medence szerepe? Felfedezzük!

A Kaszpi-tenger, a Föld legnagyobb beltengeri víztömege, régóta vita tárgya annak besorolását illetően, hiszen egyedülálló, átmeneti helyzetben van. A a Kaszpi-tenger státuszáról és okairól szóló teljes cikk a Liked.hu-n olvasható. Ez a kettős státusz nemcsak földrajzi és ökológiai szempontból érdekes, hanem komoly politikai és jogi következményekkel is jár az érintett országok számára. A probléma gyökere abban rejlik, hogy míg északi részei inkább egy hatalmas tóra emlékeztetnek, addig a déli medencéje mélységével és geológiai jellemzőivel egy óceáni tengerre utal. Ennek a paradoxonnak a megértése kulcsfontosságú ahhoz, hogy felfedezzük, miért is nevezik ezt a hatalmas víztömeget mégis tengernek.

A Kaszpi-tenger déli medencéje valóban különleges geológiai adottságokkal rendelkezik, amely jelentősen hozzájárul a "tenger" elnevezés fenntartásához. Ez a rész sokkal mélyebb, mint az északi területek, és a tektonikus lemezek mozgása révén alakult ki, ami egyértelműen óceáni eredetre utaló jegyeket hordoz. A sótartalom ingadozása, bár nem éri el az óceánok szintjét, szintén hozzájárul a tengeri jelleg illúziójához, és az élővilág is alkalmazkodott ehhez a speciális környezethez. Az itt rejlő hatalmas szénhidrogén-készletek miatt a tenger jogi státusza kiemelt fontosságú a part menti államok, mint például Azerbajdzsán, Irán, Kazahsztán, Oroszország és Türkmenisztán számára.