Amikor egy frissen megvásárolt, méregdrága, 70 eurós sportjáték, mint a Madden NFL 26, már az első indításkor mikrotranzakciós hirdetésekkel bombázza a játékost, abban van valami ironikus és egyben elszomorító. Különösen megdöbbentő ez, ha az ember a legdrágább kiadást vásárolta meg, feltételezve, hogy az prémium élményt nyújt majd. Ez a fajta agresszív monetizáció azonnal rontja az első benyomást és megkérdőjelezi a játék valódi értékét. Sokan úgy érzik, hogy egy teljes árú AAA kategóriás címnek mentesnek kellene lennie az ilyen jellegű tolakodó marketingtől, különösen a nyitóképernyőn.
Ez a jelenség sajnos nem egyedi a Madden sorozatban, hanem egy szélesebb körű iparági trend részét képezi, ahol a kiadók megpróbálják maximalizálni a profitot a már eladott játékokon is. Gyakran az Ultimate Team módok a célpontok, ahol a játékosok további pénzt költhetnek kártyacsomagokra és fejlesztésekre, hogy versenyképesek maradjanak. Ez a modell hosszú távon alááshatja a játékosok bizalmát és elégedettségét, hiszen úgy érezhetik, hogy sosem birtokolhatják igazán a teljes élményt plusz kiadások nélkül. Felmerül a jogos kérdés a Madden NFL 26 kapcsán: vajon megéri-e egy ilyen árnyékos üzleti modellel terhelt játékot megvásárolni, ha már az első perctől kezdve a pénztárcánkat célozzák?