Az önvallomás, melynek címe szerint egy apa már gyermeke születése előtt vezekelni kezd, mélyen elgondolkodtató kérdéseket vet fel a szülői felelősségről és az apai szerepről. Nem csupán egy egyedi esetről van szó, hanem egy olyan egyetemes érzésről, amely sok leendő szülőben, különösen apában megfogalmazódik a várandósság idején. Ez a fajta lelki felkészülés vagy akár bűntudat gyakran gyökerezik a jövővel kapcsolatos aggodalmakban, a gyermek iránti elköteleződés súlyában és a tökéletes szülő vágyában. Az apa vallomása rávilágít arra, hogy a szülővé válás nem egy pillanatnyi esemény, hanem egy hosszú, belső átalakulási folyamat, mely már a gyermek fogantatása előtt elkezdődik.
Ez a megrendítő önvallomás valóban egy egész generációhoz szól, hiszen rávilágít az apaság modern kihívásaira és a férfiakban élő, gyakran elhallgatott félelmekre. A mai társadalomban egyre nagyobb hangsúlyt kap az aktív, felelősségteljes apaszerep, ami sok férfira óriási nyomást helyez, már a gyermek születése előtt. Az ilyen jellegű belső harcok és lelkiismereti kérdések segíthetnek abban, hogy a leendő szülők nyíltabban beszéljenek aggodalmaikról és felkészültebben várják az új életet. Az apa vezeklése egyfajta előzetes elköteleződést és a gyermek iránti feltétlen szeretetet is szimbolizálja, még ha furcsa formában is jelenik meg a lelkivilágában.

1 hónappal ezelőtt
39









Angol (US) ·
Magyar (HU) ·