A Proxima Centauri, a Naprendszerünkhöz legközelebbi csillag, mindössze 4,24 fényév távolságra van a Földtől. A emberes csillagközi utazás kihívásairól szóló teljes cikk a Liked.hu-n olvasható. Bár ez a távolság csillagászati mércével mérve elenyészőnek tűnhet, emberi léptékkel felfoghatatlan akadályokat gördít az űrutazás elé. Jelenlegi technológiáinkkal egy ilyen utazás évezredeket venne igénybe, ami messze meghaladja az emberi élettartam korlátait. Ez a hatalmas távolság csupán egyike azon alapvető problémáknak, melyek miatt az emberes csillagközi küldetések jelenleg elképzelhetetlen kihívást jelentenek. Az űrhajók sebességének növelése, az élelem és víz biztosítása, valamint a legénység pszichológiai és fizikai jólétének fenntartása mind megoldatlan kérdések hosszú távú missziók esetén.
A kozmikus sugárzás elleni védelem jelenti az egyik legnagyobb biológiai fenyegetést, hiszen a Föld mágneses terének védelme nélkül az űrutazók súlyos egészségügyi kockázatoknak lennének kitéve. Jelenlegi meghajtási rendszereink nem alkalmasak a fénysebesség töredékének elérésére sem, ami alapvető előfeltétele lenne bármilyen ésszerű időn belüli csillagközi utazásnak. Egy önfenntartó ökoszisztéma kiépítése és fenntartása, amely évtizedeken vagy évszázadokon át képes biztosítani a legénység számára szükséges erőforrásokat, a mérnöki tudományok határait feszegeti. Mindezek mellett, az elszigeteltség és a bezártság okozta pszichológiai terhelés is komoly aggodalmakat vet fel, ami arra ösztönzi a tudósokat, hogy inkább robotizált vagy automata szondák küldésében gondolkodjanak az emberi küldetések helyett. E komplex akadályok együttesen magyarázzák, miért marad egyelőre tudományos-fantasztikus álom az emberes csillagközi utazás megvalósítása.