Egy közelmúltbeli, őszinte visszatekintésben a MindsEye színésze, Hernandez nyíltan beszélt arról a mély aggodalomról, ami a játék megjelenése körül fogta el. Rettegett attól, hogy a kritikailag alulteljesítő alkotás végérvényesen véget vethet a feltörekvő karrierjének, méghozzá még azelőtt, hogy az igazán beindulhatott volna. A MindsEye-t ugyanis széles körben a valaha készült egyik legrosszabbul értékelt játéknak tartják, ami hatalmas nyomást helyezett az egész produkcióra és annak szereplőire. Ez a fajta negatív fogadtatás sok esetben komoly következményekkel járhat a szereplők és alkotók jövőjére nézve, akiknek nevét összefüggésbe hozzák a kudarccal.
A színészek számára egy videójáték bukása különösen nehéz helyzetet teremthet, hiszen a digitális karakterük gyakran szorosan összekapcsolódik az ő személyes márkájukkal. Hernandez aggodalmai nem voltak alaptalanok; egy ilyen kaliberű kritikai fiaskó hosszú távon is rányomhatja bélyegét a jövőbeli casting lehetőségekre és az iparágon belüli megítélésre. Az őszinte vallomás rávilágít arra, hogy a nagyközönség gyakran megfeledkezik arról, hogy a játékfejlesztés mögött valós emberek állnak, akiknek szakmai sorsa forog kockán. Ez a történet egy éles emlékeztető arra, hogy a kreatív iparágakban, legyen szó filmről vagy videojátékokról, a siker és a bukás határán billegve milyen komoly pszichológiai terhet cipelhetnek a résztvevők.