Múltbéli csaták sebesültjei: Így látták el őket régen

A korábbiakban már részletesen tárgyaltuk, hogyan bántak az elesett katonák holttestével a múltbéli csaták után, ami önmagában is embertelen feladat volt. A az elesett katonák sorsáról szóló teljes cikk a Liked.hu-n olvasható. Azonban a harcmezőn maradt sebesültek sorsa legalább annyira, ha nem még jobban, megrendítő és kegyetlen volt, mint azoké, akik azonnal életüket vesztették. A gyógyítás és az ellátás körülményei a régi időkben távolról sem hasonlítottak a modern orvostudomány vívmányaira, gyakran a túlélés csupán a szerencsén múlott. Ebben a cikkben most azt járjuk körül, milyen módszerekkel próbáltak segíteni a sebesült katonákon a csaták befejeztével, a középkortól egészen az újkorig.

Az azonnali ellátás hiánya és a primitív eszközök miatt a legkisebb sérülés is végzetes kimenetelű lehetett. A sebészek, ha egyáltalán voltak ilyenek a helyszínen, gyakran csak amputációval tudták megmenteni a katonák életét, ami rendkívül fájdalmas és kockázatos beavatkozásnak számított altatás nélkül. A fertőzések, a vérmérgezés és a higiénia teljes hiánya mind hozzájárult ahhoz, hogy a csatákban szerzett sebek halálozási aránya ijesztően magas volt. Ezek a borzalmas körülmények rávilágítanak arra, mennyire értékes a mai orvostudomány fejlődése, és milyen sokat köszönhetünk a modern sebészeti eljárásoknak és a gyógyszereknek.